Joggal vetődhet fel a kérdés az olvasóban, miért szerepel ebben a posztban egy pilóta haláláról szóló hír, amikor ez a blog egy gyalogezredről szól? Semmi más oka nincs, mint az, hogy Septei Gyula repülő szakaszvezető szintén somogyi volt, és itt is temették el. Az Új Somogy c. újság 1942. április 9.-i számából idézzük fel halálának körülményeit.

Mai bejegyzésünkben a 6. honvéd gyalogezred egyik tartalékos zászlósának, Fekete Józsefnek a visszaemlékezéseiből idézünk. Az első részben az 1941 tavaszán végrehajtott délvidéki hadművelet előkészületeiről, a mozgósításról és a naplóíró zászlóaljának Duna – Tisza közén történt felvonulásáról olvashattok.

Ebben a posztban a somogyi hadosztály egyik igen különleges, öt számot megélt Rosseb Híradó! c. újságjának első számát közöljük – kommentár nélkül. A hadosztály kötelékben terjesztett rövid két oldalas újságokat 1944 decemberében adták ki. (Kortörténeti dokumentum, szó szerinti változat, korabeli helyesírással.)

1942. május 17.  A keleti arcvonalon már megdördültek azok az ágyúk, amelynek az ellenfélre borzalmas hangon hirdeti, hogy megindult a harc a végső leszámolásra Európa győzelmének kivívására. (...) Ebben a történelmi időszakban avatta fel zászlóját a kaposvári tüzérosztály.

vitéz Tarnay Béla

Vezérőrnagy. A nagyváradi honvéd hadapród iskolát 1907-ben végzi el, majd a Ludovika Akadémia hallgatója 1910-ig.

„Borzalmas a hideg. Állandóan 40–42 fok. A kimerültségtől és az éhségtől kifáradt emberek közül sokan az út mellett fagynak meg”

„Azzal a zászlóval, amelyet felséges uram 1939-ben kezetekbe adott, biztosan győzni fogtok – mondta a háziezred búcsúünnepén az olasz király képviselője.”