A mai posztot az 1940-es év májusánál kezdjük - és majd folytatjuk a következő részben a nyáron bekövetkező eseményekkel - amikor is a somogyi ezredet is mozgosítják a magyar - román viszony feszültté válásának következtében. Fekete József visszaemlékezéseiből idézzük fel az ezred mozgósításának időszakát.

      "1940. május 26, a hónap utolsó vasárnapja. A polgári világ e napon tiszteleg az első vilagháborús hősök emléke előtt. Ma a IV. hadtest területén mozgósítás van, vagy tán az új hősök fogantatásának napja?Az esemény nem érkezett váratlanul, már hetekkel ezelőtt megkezdődött a forgolódas a Baross laktanya nagy anyagraktárjai körül. Éjjel - nappal érkezett egy-egy szállítmány telve, vadonatúj kincstári felszereléssel. Most az objektív dolgok szemelyekkel töltődnek. A főkapu es a két oldalkapu alíg bírja el a nagy ki-be forgalmat. A 44-es ezred utca képe felkavart hangyaboly. Civilek-katonák, nők-férfiak tömege sírva es nevetve kavarog, mint a somogyi népek tengere. A hadrakelt seregnek lovak es szekerek is kellenek. Behívóra ezeket is hozzák. A megrokkant szekerek itt átminősülnek és országosjarmű (OJM) nevet kapnak.

Létrejön a 6-os ezred ikertestvére, amely a 36-os számot kapja. Az ezred tényleges állománya is kétfelé osztódik. A 36/1 zlj/gp szazadához kerülök. Elhelyezés a Kaposvártól északnyugatra, 9 km-re fekvő Juta községben. Ide kerül a zász1óalj új M-anyaga.

Vasárnap délután egy feladatként a zasz1óalj 1ótapkészletét kell kiszállítanom négy darab országosjarművel. Ginyó is velem tart. A kocsikat a legénység segítségével megrakjuk, kiszallítjuk és egy raktárban elhelyezzük. Visszafelé az üres járrnűvekkel kocsiversenyt rendezünk. Jólesik egy kis kizökkenés ebből az agyonszabályozott világbó1.

Másod- és harmadnap benépesül a zaszlóalj. Somogyország 25-35 év közötti nemzedéke -mint már a történelemben annyiszor, -most is hadba száll. A legtöbben jókedvűek, mert úgy vélik, hogy egy szebb világ teremtésének részesei lehetnek. Gyermek és ifjúkorukban a szegénység okául mindig az ország kicsinysége volt a magyarázat. Mivel minden és mindenki úgy hirdette, el is fogadták. Akkor még nem tudhatták, bogy a nyomtatott betű is tartalmazhat hamisságokat. Bevonulnak ok is mint apáik, az első világháború hires 44 -esei, akiket egy féldeci rum után "Hajrá, rossebb előre" jelszóval a legnagyobb tűzbe is be lehetett hajtani. Bevonulnak, mert a kis országnak kevés a fája és nincsen sója és Erdélyben mindez bőven megtalalható. Bevonulnak, mert fiatalok es ők is vágynak oda, ahol a Maros vize messze földön kanyarog.

Par nap alatt kialakul az új géppuskás század képe. Századparancsnok a Baross laktanyaból ismert Németh ludovikás-hadnagy. A szakaszparancsnokok tartalékos zaszlósok. Ginyóval együtt rajparancsnokok vagyunk. Legénységünk vegyes: tényleges és tartalékos. A zászlóalj parancsnoka Schiller János őrnagy egyenesen a hadtestparancsnokságról érkezett. Monarchia nevelte katona olyan "Maul halten, und weiter dienen" felfogással.

Az első időben szemle-szemlét követ, amely annak megallapítására is jó, bogy a felszereltségben bizony akadnak meg hianyossagok. Tíz nap múltán megkezdődnek a kivonulások. Ismerkedünk a kaposfüredi legelővel és az erődrendszerek megtámadásának technikájaval. A hangulat bizakodó s a gyakorlatokról való bevonulásoknál vígan szó1 a nóta:

Holdvilágos az éjszaka, menetel a 6-os baka, hajlik a föld alatta.

Június közepén megkezdődnek a menetgyakorlatok. Először csak egynapos Erdőcsokonyára, más két forró napon már Böhönyéig szó1 a menetcél. Este a Böhönye melletti ritkás tölgyerdőben táborozunk. Mindenkinek van egy terepszínű esőköpenynek is hasznalható sátorlapja, kettőből kétszemélyes sátor alakítható. Ezekben alszunk, azaz csak aludnánk, mert a kemény föld ébren tart. Az éjszaka félig ébren telik el, így könnyen megy a 3 órai ebresztő. Visszafelé már melegnek tűnik a posztóruha, s kezdek fáradni, amikor a nagybajomi pihenőnél felém tart egy kislány, s két-két szál virágot nyújt át. Eltűnik a további fáradtság, és még a díszmenet is vígabban megy, amit Schiller őrnagy Jutára érkezve kiutaltat magának.

Egy másik kétnapos gyakorlatnál komoly harcfeladattal állunk szemben. A nagyatádi ikerzaszlóalj Csokoly kömyékén védelembe rendezkedett. Őket kell felderíteni, majd megtámadni. A megközelítés biztosított menettel történik. Útvonal: Kaposújlak, Kaposmérő, Kisasszond, Csokoly. Estig "ellenséggel" nem találkozunk, így az egyik csokolyi szérűskertben levő éjjeli szállásunkat biztosítjuk és nyugovóra térünk. Másnap kora reggel a puskás századok már felderítették az "ellenséges" állásokat. Megindul a támadás az 1 km-nyi széles enyhén emelkedő magaslat birtoklásáért. Mi egy erdőszelről a géppuskás tüzelőállásokbó1 biztosítjuk az előrenyomulást. Helyzetünkből jó1 belatható, hogy a puskás századok a mezőgazdasági kultúrán át össze-vissza tekeregnek. Lóháton vonalunkba erkezik Schiller őmagy. Mellette lovagol a szakaszvezetői rangot viselő zászlóaljkürtös. Közelünkben az őrnagy megállitja lovát s úgy tűnik, gyönyörködik a széles mezőn mozgásban levő embertömegben, majd szavát a zaszlóaljkürtös felé fordítja.

-Ugye milyen szép rendben megy ez a gyakorlat, János?

János spontán válaszol :

-Szépen, szépen őrnagy úr, csak egy kicsit fejetlenül!"

(Folytatjuk…)

A szövegtörzsben lévő fotó a www.fortepan.hu oldalról származik.