Kedden este a kaposvári városháza dísztermében tartották _mg_6164.jpgLukács Bence Ákos és Szabó Péter A somogyi rosseb hadosztály a Don-kanyarban című könyvének díszbemutatóját. Az ünnepségre e sorok írója is hivatalos volt, akinek a szokottnál is erőteljesebben kalapált a szíve: a nagypapám, Horváth „Dodri” József a doni harcokról készült emlékiratai is megtalálhatók az igényesen összeállított, hiányt pótló könyvben. (Fenyő Gábor alábbi írása 2016.01.13-án jelent meg a Somogyi Hírlapban.) 

A doni harcokban részt vett a 10. kaposvári könnyűhadosztály is: ők voltak a rosseb-bakák. Vonattal vitték őket a keleti frontra, ahol még egy hónapos, bő ezer kilométeres erőltetett gyalogmenet várt rájuk. A hadosztály létszáma 13 ezer 500 fő volt. Közülük több mint hétezer baka soha nem tért haza.


Bár nagypapám már több mint három évtizede itt hagyott bennünket, mégis úgy emlékszem a történeteire, mintha csak tegnap mesélte volna. Mert akkor számomra mesének tűnt mindaz, ami nagyon is valóság volt. Hogyha akarták, sem tudták volna használni a fegyvereiket, mert a sokszor mínusz 35–40 fokos hidegben egyszerűen befagytak. Hogy a németektől kapott barna kenyér mennyire íztelen és ehetetlen volt: jó vastagon megkenték vajjal, amit aztán lenyaltak róla. Újra és újra megismételték a műveletet, így tartva életben magukat...

_mg_6286.jpg

Hogy akinek nagy szüksége támadt, s nem bírta már tovább, annak egy hirtelen mozdulattal késsel széthasították a nadrágját, majd dolga végeztével villámgyorsan vissza is varrták. Hogy megtanultak menetelve aludni: az egyik kezükkel a szekér oldalába kapaszkodva hunyták le a szemüket, miközben tartották a lépést a menetoszloppal. Mert aki kidőlt a sorból, az végleg ott is maradt...

_mg_6259.jpg

A nagypapám azon kevesek közé tartozik, akik hazatértek a Don-kanyarból. A legtöbb magyar katona – a 200 ezerből mintegy 120–130 ezren – örökre ott maradtak: csatában elestek, megfagytak, fogolytáborba kerültek, örökre eltűntek. A munkaszolgálatosoknál még megdöbbentőbb volt az arány. Az orosz frontra vezényelt 40 ezer munkaszolgálatosnak talán ha a tizede ért haza élve... Nekik állít emléket Lukács Bence Ákos és Szabó Péter könyve: a 73 évvel ezelőtt a Don-kanyarnál történtek, a II. magyar hadsereg totális megsemmisülése soha nem merülhet a feledés homályába...

Így kezdődött

_mg_6264.jpg

Lukács Bence Ákos még egyetemistaként, 2008-ban kezdte meg a gyűjtőmunkát. Két évvel később csatlakozott hozzá Szabó Péter történész. A hiányt pótló könyv 44 dokumentumot dolgoz fel; olyan egykori haditudósításokat, beszámolókat, amelyek nemcsak az egyenlőtlen doni csatákat örökítették meg, hanem az orosz hadifogolytáborokban uralkodó áldatlan állapotokat is. Sokan voltak, akik nem élték túl...

_mg_6317.jpg

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el. Fotó: nagylajoskiralygyalogezred.blog.hu

 

Szerző: nagylajoskiraly.gyalogezred  2016.05.31. 20:58 Szólj hozzá!

Címkék: kaposvár don kanyar gyalogezred somogyi hadosztály rosseb baka somogyi gyalogezred 36 gyalogezred Somogy

A bejegyzés trackback címe:

http://nagylajoskiralygyalogezred.blog.hu/api/trackback/id/tr108765198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu