Ma az eddigiektől eltérően egy olyan posztot olvashattok, aminek csak érintőlegesen van köze a történelemhez. Nemrég az OGYK-ban az Új-Somogy olvasgatása közben túlzott irodalmi értékkel nem bíró, de ugyanakkor számomra meglehetősen érdekes verseket találtam az újság 1942 augusztus-szeptemberi számaiban. Ezeknek a verseknek egyszerű somogyi emberek voltak a szerzői, akiket az otthon maradottak hiánya, a katonai szellem, a szülőföld iránt érzett honvágy, és néha hazafias érzelmeik vezérelték ezen sorok papírra vetésekor.


Aratási dal valahol Oroszországban

( Írta: Nagy Sándor, honvéd, Somogyjád)

 

Dolgoztok, helyettünk, vérzünk helyettetek…

Csendes, nyugodt otthont biztosítunk nektek.

Nem csenghet kezünkben érces hangú kasza…

Hogy ne legyen úr otthon a bolsik hada.

 

Őrt állunk a gáton, hol vér hullámzik

Felettünk ezernyi lövedék cikázik.

Ti csak arassatok, gyűjtsetek Hombárba

Akik otthon vagytok az édes hazában.

Tejjel mézel folyó magyar Kánaánba

A Raták muzsikája zeng a mi fülünkben.

Igaz honszeretet lángol a szívünkben.

Jöhetnek a Raták, szórhatják a bombát

Hiába küldik már a Sztálin orgonát.

Letűnt a csillaguk zúgnak már odaát.

 

Mert az ereinkben ős szittyavér pezseg

Ha kell szavunkra a föld is megremeg.

Rákóczi, Bercsényi, Kraszna - horka vára

Tárogató sírja az egész világba

Hogy van már Horthynak győztes katonája.

 

Magyar honvéd az őrhelyen

(Írta: Böröczky Gyula, Tábori posta: 220/34, 1942, júl. 21.)

 

Szovjetföldre ráborult az este, magyar honvéd áll az őrhelyén

Gondolata el-elröppen messze, s megpihen az otthon lágy ölén

Messze van a város, ahol lakik, de gondolatban mégis mily közel

Míg szemével a messzeségbe kémlel, lélekben egy kiscsaládot ölel

 

Otthon hitves és gyerekek várják, de itt tartja a magyar becsület

Megfizetni azt e galád népnek, amit Isten ellen vétkezett

Amíg lélekben otthon időzik, látja két kicsiny gyermekit

Kis ágyacskájukban miként alusznak, pihenik a nap fáradalmait.

 

Mert egész nap a homokból az apjuknak sütnek pogácsát

És mindes este lefekvéskor őérte mondanak el egy imácskát

Látja a drága hitvest, ki őhelyette éjt nappallá téve dolgozik

Most álmában biztos Ő is a boldog viszontlátásról álmodik

 

De vége van az őrtállásnak, mert éjfélt üt az óra

A leváltás megjött, s most ő tér nyugovóra

De elalvás előtt buzgón imádkozik az Úr Istent kérve

Hogy reánk tekintsen és adjon békét végre

.

Aztán elalszik és álmában ő is egy szép hajnalról álmodik

Amely már nincs messze, hiszen már látszik is.

Szovjetföldön felvirrad a hajnal, majd ha elnémul a harci zaj

Templomokban felcsendül az ének és megszűnik a sok halálsóhaj.

 

Magyar honvéd most már hazájában boldogan a templomba siet

Megköszöni azt az Úr Istennek, hogy őrajta mindig segített.

Megköszöni az is az Istennek, hogy úgy amint ezer éven át

Nem hagyta el zászlónkat most sem, mert győztesek a magyar katonák.

 

A rosseb baka

(Írta: Fazekas György, honvéd, 220/18)

 

Megy a vonat zakatolva nagy  Oroszországba…

Tele van az véges végig jó rosseb bakáva’

Jajj lesz neked bolsi muszka, ha mi odaérünk

Mert nincs olyan ellenállás, melyet le nem győzünk

 

A jó rosseb bakát még a golyó sem fogja

Mert a mi nagy, jó Istenünk azt megoltalmazza

Imádkozik érte édesanyja drága kedvese

Hajrá hajrá rosseb bakák, hajrá csak előre!

Szerző: nagylajoskiraly.gyalogezred  2010.10.28. 23:31 1 komment

Címkék: nagy sándor kaposvár somogy osztopán rosseb baka somogyjád fazekas györgy böröczky gyula

A bejegyzés trackback címe:

http://nagylajoskiralygyalogezred.blog.hu/api/trackback/id/tr792406657

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kiß B. 2011.01.14. 21:58:01

Köszönet, hogy megosztottátok!

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu